III. BONDORÓ FESZTIVÁL

A magyar vásárok igazi vásártörténete Szent István idejében kezdődött. Az általa kijelölt vásárnap elnevezése lett a vasárnap, s a későbbiekben legtöbbször “sokadalom” néven emlegették őket. Ez a „sokadalom” jellemző a Bondoró portékáira is, ahol a gyönyörű ékszerektől a kerámiákon át a bőrdíszműves termékekig és más használati tárgyakig minden megtalálható, mi szem-szájnak ingere.

Ha már utcaszínház, akkor egyértelműen a street food világa is honos a Bondorón. A street food a konyha szíve-lelke, ezért a kulináris ízbombák és az utcai ételek sokszínűségében mutatkozik meg leginkább. A street-food az elmúlt századokban mindig is volt a Kárpát-medencében, manapság pedig már mindenki ismeri a foodtruck fogalmát és örömét leli az ínyenc falatokban.

A Bondorón számos kiállítás lelhető fel. A „Nem létező tárgyak kiállítása” olyan tárgyakat és fogalmakat mutat be, igazán abszurdnak tűnnek, a Falvédő Kiállításon a régmúlt idők báját élhetjük át, még Tóth György: Variációk Irtókapára című kiállításán az ásó, a kapa és a nagyharang is velünk tart. A patakon innen, az agyagon túl pedig a kerámiák világa varázsol el minket.

talán az a műfaj, amit a legkevésbé kell bemutatni. A Bondoró Fesztiválon koncertek kísérik az utcaszínházi attrakciókat, műfajait tekintve leginkább a jazz, a swing, a sanzonok, a latin-amerikai hangzásvilág, rezes bandák és a világzenei koncertek akkordjait hallgathatja a Nagyérdemű! Nálunk az utcaszínház világa kéz a kézben jár a zenével.

A marionett bábuk és marionett színházak története évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza: már az ókori Egyiptomban, az antik Hellászban is játszottak velük. Egyaránt szóltak gyerekeknek és felnőtteknek, egyszerű embereknek és uralkodók is nagy örömüket lelték bennük. A marionett játék egy felső mozgatású bábjáték. A zsinórok száma a rendező és a színész ügyességén múlik.

A bábszínház a színjátszás egyik legősibb formája. Afrikában, Kínában és Indiában már nagyon régen is bábokkal elevenítettek meg különböző történeteket. A reneszánsz korban kezdett elkülönülni a népi és az udvari bábszínház. Egyik fő formája a vásári bábjáték, mely bábjai között többet különböztetünk meg: ujjbábok, kesztyűbábok, óriásbábok, marionettek, vagy akár árny- és laposbábok.

A tűzszínház az utcaszínház egy különleges formája melyben az előadók izgalmas, játékos és akrobatikus képességekkel felvértezve, a tűz játékával együtt mutatják be a produkciót. Olyan összművészeti előadásokat tudnak megeleveníteni a színpadon, melyben a kortárs zsonglőr technikák, a mozgásszínházi elemek, a jelmezek és díszletek, a zene és a fény együtt találkozik.

A cirkusz eredetileg vándormutat-ványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. A modern cirkusz 1769-ben született meg Londonban, amikor erőművészekkel mutattak be lovasgyakorlatokat. Mai műsorszámaik repertoárja több tucat attrakciót sorakoztat fel: kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok, egykerekűzés, hasbeszélés és még sok más varázslat.

Az utcaszínházi előadások repertoárja egy színes kavalkád. Utcaművészek – legyen zsonglőr, színész vagy tűzszínházas – sora teszi egyszerivé és megismételhetetlenné a produkciók hangulatát, melyhez extra fizikai adottságokra, folyamatos lélekjelenlétre és kiváló kommunikátori képességekre van szükségük. Az utcaszínház lételeme az azonnali rögtönzés és a viszonyokhoz való adaptálódás.